A munkaerőtartalék csökkenésére, az egyre feszesebb munkaerőpiacon erősödő bérverseny inflációt növelő kockázatára hívták fel a figyelmet az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat értékelve.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint a június-augusztusi háromhónapos időszakban 4 millió 659 ezer volt a foglalkozatottak átlagos létszáma, ami 40 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában és 12 ezerrel az előző három havinál. Az elsődleges munkaerőpiacon 57 ezerrel nőtt, a külföldön dolgozók körében 17 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság.
A potenciális munkaerőtartalék 60 ezerrel lett kevesebb, 333 ezerre apadt
A munkanélküliek átlagos létszáma 200 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. Egy év alatt a munkanélküliek száma 15 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent.
A gazdaságilag aktívak száma valamivel 4,9 millió alatt stabilizálódott
Ez továbbra is rekordnak számít. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi szabályozási környezetben nem képes érdemben tovább bővülni a munkaerőpiac kínálata – jegyezte meg. Egyértelmű a trend: folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék. A gazdaság robog, de a munkáltatók nem képesek betölteni az üres álláshelyeket, ami folyamatosan emeli a bérnyomást. Az elemző szerint a friss adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá.
Az év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta
Az emelkedő átlagbér ugyanis képes lehet megnövelni az aktívak számát. A potenciális munkaerőtartalék csökkenésére hívta fel a figyelmet az MTI-nek küldött elemzésében Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is. Ez azt jelzi, hogy egyre feszesebbé válik a piac, a gazdaság közeledik ahhoz a járvány előtti helyzethez, amikor sok szektorban munkaerőhiány volt.
Megállapította: éves összevetésben javultak a munkaerőpiaci, foglalkoztatási adatok, a munkanélküliségi ráta süllyedt, a foglalkoztatottság emelkedett. A szakember rámutatott arra, hogy a munkanélküliségi ráta stagnálása ellenére az aktivitási arány javulást mutat. A gazdaság tempósnak mondható újraindulása miatt többen jelentek meg az álláspiacon, akik találtak maguknak munkát. A munkanélküliségi ráta viszont azért nem csökkent, mert annyival többen jelentek meg a munkaerőpiacon, ahány plusz álláshelyet betöltöttek.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt állapította meg, hogy
Eközben a munkanélküliségi ráta stagnált, még nem érte el a válság előtti szintjét. Az, hogy a foglalkoztatás a korábbi szinten van, részben az aktivitás növekedéséből adódik, részben pedig abból, hogy a korábban külföldön dolgozók egy része elvesztette munkáját és itthon helyezkedett el.
Ha nem lesznek korlátozások, folytatódhat a munkaerőpiac kilábalása
Amennyiben a járvány negyedik hullámában nem vezetnek be az előző három hullámban tapasztalthoz hasonló korlátozásokat, akkor folytatódhat a munkaerőpiac kilábalása, és a foglalkoztatás tartósan meghaladhatja a válság előtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig a korábbi szintjére csökkenhet. Kérdés, hogy a korábban külföldön dolgozó, de most hazatért munkavállalók mekkora része marad tartósan hazánkban – vetette fel a Századvég szakértője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a munkaerőpiac, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra és újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma.
A kormány intézkedései segíthetik a mukahelyek megőrzését
A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez – jegyezte meg az elemző. Néhány szektor, köztük a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára. Az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki.
Ez egyben igazolja az aggodalmakat a felfelé mutató inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még nem épült fel teljesen.
A globális alapanyag- és áruhiánnyal is felerősített inflációs nyomáson a hazai monetáris politika ciklusváltása sem fog tud segíteni, így a várhatóan egyre erősebb munkaerőhiány a következő időszakban az inflációs célsáv felső széléhez fogja szorítani a hazai pénzromlás ütemét – vélekedett Horváth András.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA-EFE/Rayner Pena
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
A hazai bolti forgalom érdemi részét a magyar szereplők bonyolították 2024-ben.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Öntötte a támogatást az elmúlt másfél évben a lengyel gazdaságba az Európai Unió vezetése, még az elzárt csapokat is megnyitották, hogy a számukra szimpatikus Donald Tusk erőit segítsék. Az eredmény viszont finoman szólva sem sült el jól.
Már a drogériai termékekre is kiterjesztette a kormány az árrésstopot; a tisztálkodási szerek ára átlagosan 20-30 százalékkal csökkent, egyes árucikkeknél az 50 százalékot is meghaladta az áresés.
Az új törvény jól vizsgázott: nem került külföldiek kezébe a magyar föld.
Mit csinál majd nyolcszázezer súlyosan traumatizált, felfegyverzett ukrán katona, akinek egyik napról a másikra nem fizetik a zsoldját? Mi van, ha csak százezren elindulnak nyugat felé? – teszi fel a kérdést Horváth József, a szuverenitásvédelmi kutatóintézet vezetője.
Karol Nawrocki hajszálnyi előnnyel megszerzett elnökválasztási győzelme a Jog és Igazságosság visszatérését jelenti egy szorongatott helyzetből. Rajcsányi Gellért írása.
